Alig vártam, hogy elkezdjem az ezévi mézeskalács sütést, minden évben több turnusban sütök, mert imádjuk, de szentestére így sem szokott maradni egy falat sem. Azért döntöttem elsőre a házikó mellett, hátha ezt nem lesz szívünk megenni az ünnepig.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden évben ugyanezt a receptet használom, nekem tökéletesen bevált, lehet egyből duplázni is a mennyiségeket, mert a tészta 3-4 napig eláll a hűtőben.

Recept és kellékek:

50 dkg liszt

25 dkg méz (nekem megengedett, a nagyim remek házimézét dézsmálni ilyenkor)

12,5 dkg vaj

12,5 dkg cukor

1 tojás

2-3 kávéskanál szódabikarbóna

1-1 csapott evőkanál fahéj, szegfűszeg és gyömbér)

A díszítéshez cukormáz (1 felvert tojásfehérje legalább 10 dkg porcukorral sűrítve), mindenféle díszítő cukorkák, és az idei újításom: Dr. Oetker dekor tollai, továbbá habzsák, mintaív és kiszúróformák.

 

 

 

 

 

A ház mintaívét én rajzoltam, a tető lehetett volna nagyobb is, azt hittem szépen túl fog lógni a falon, de sajnos nem így lett, mert az elemeket túl közel pakoltam a tepsibe és összesültek, így végén vágnom kellett (a tető rovására). Érdemes legalább 3 cm helyet hagyni, és inkább két körben kisütni őket, akkor akár arányos épületet is kaphatunk. A tésztát pihentessük 1-2 órát hűvös helyen, adagonként gyúrjuk át és nyújtsuk 3-4 mm vastagságúra. 180 °C-on 10-12 percig süssük, majd várjuk meg, amíg kihűl, mert melegen sérülékeny. 

 

 

 

 

 

A falak összeragasztásához cukormázat és papírcsíkokat használtam. Meglepően hamar megkötött, először azt hittem, összedől az egész, de pár percet vártam csupán, és felraktam az alulméretezett tetőt is. A tető két oldalát először egymáshoz ragasztottam, hagytam kicsit kötni, majd feltettem a falakra. Sok helyen olvastam, hogy karamellizált cukorral ragasztják össze az oldalakat, én leszavaztam, mondván, túl gyorsan köt én meg túl lassú vagyok,  de egyszer ki fogom próbálni. A díszítés a legjobb része a dolognak, és ehhez nagyon sok mindent használhatunk: a ragasztásnál már jól bevált cukormázat, csokit, gumicukrot, drazsét, marcipánt, díszítő tollat, stb. Én inkább a klasszikusabb stílus felé kanyarodtam, cukormázzal és habzsákkal, de a cukordrazsénak én sem tudtam ellenállni.

 

 

 

 

 

A fenyőfát hatágú csillagokból állítottam össze, van egy csillag formájú kiszúró készletem, minden méretből egy csillagot ragasztottam cukkormázzal egymásra. Zöld díszítő tollal rajzoltam rá fenyőágakat, most ez a kedvencem.

A férjem jövőre az Eiffel-tornyot vagy a pisai ferde tornyot kérte, szerintetek melyik legyen?