tg-szinesotletek-bk0210

Ezennel ünnepélyesen megnyitom a báli szezont a blogon, és nem is én lennék, ha nem ékszeres témával kezdenék. Azonban nem klasszikus gyöngyfűzéses ékszerről van szó -bár gyöngyök kellenek majd hozzá-, annál picit rafináltabb, közben mégis egyszerű. Az eredmény légies, bájos, és finom, valljuk be, kell néha egy kis romantika.

Kétségtelenül beköszöntött az nagybetűs ősz, de nálam a türkiz minden évszakban sláger. Egyszerűen nem tudom megunni. És bár az első gondolatom nekem is egy ősziesebb árnyalatú nyakék volt, de végül meggyőztem magam: nem csak én szeretem a türkizt, talán ti is fogjátok.

Biztos ti is őrizgettek néhány igazán szép formájú, szíveteknek kedves, réges-rég kiürült parfümös üveget a polcon. Sokszor a parfümmintákat is a nagyok miniatűr változatába töltik, én ezektől is nehéz szívvel válok meg. De miért is tenném, amikor ékszert is csinálhatok belőlük?

Amikor először kaptam ilyen fura formájú gyöngyöket, nem igazán tudtam velük mit kezdeni. Semmi sem állt össze belőlük, de aztán rájöttem, hogy megint én bonyolítom túl. Hiszen egyszerűen egymás után sorba fűzve olyan csodaszépek, hogy nem kell különleges fűzésfajtákban gondolkodni.

Az, hogy kedvenc, talán nem is jó szó, mert ténylegesen elvarázsoltak a cipzárékszerek. Húzókából készült fülbevalót már láttam -sőt kaptam is ajándékba-, de más egyébre nem is gondoltam ebben a témában. Én egyébként azért is szeretem annyira gyöngyfűzést, mert egyszerűen lenyűgöznek a bonyolultabb darabok, amikor szinte hihetetlen, hogy az egész apró gyöngyökből emberi kéz által készült, közben pedig óriási kihívás rájönni, hogyan is készültek. És akkor most itt vannak a szemem előtt az utálatos cipzárak, olyan elképesztő ékszerekké lényegülve, hogy tényleg eláll a szavam. Ilyet ámulatba eddig csak gyöngyékszerek láttán kerültem...